Facebookos lettél és bejelöltél. Éppen most amikor alapértelmezésben ilyen szar lelki állapotban vagyok, fasza. Szerinted most lehetünk "barátok", főleg úgy hogy az adatlapodon egy cigányarab "Armando" csókol Torontóban? Uh...
Kellett ez, végérvényesen tudatosult bennem hogy már soha többé nem vagy, nem lehetsz az enyém, egy több éves álomvilág véget ért, mostmár remélem végérvényen, örökre. Életem elemi része voltál, kivág(at)tad magad belőlem a szívem legmélyéről, maradt a több éves fájdalom, melyhez ma végre megkaptam az antidózist, a közömbösséget. Miért éppen most reagált így szervezetem rád? Nem tudom, de látván a "csávódat" a képeken, a tudatalattim is kapott egy hideg zuhanyt, hogy ha most rád gondol, akkor ott az a parazita is a képben melletted, akire igazából nem is akarok gondolni, így az egyszerűbb utat választja - választom, indifferens leszek veled szemben. Bízom benne sikerül.
.jpg)
Lehet hogy ez a blog végét is jelenti, mivel már nem vagy nélkülem???
